Élet a ceruza megjelenése előtt és után
A kommunikáció számos formája használatos az emberiségben manapság. Egyik leggyakoribb az írott információrögzítés, közlés és szerzés, amelynek a ceruza az egyik legfontosabb eszköze. Ez a kis írószer már egészen fiatal korunkban belép életünkbe, hiszen már az oviban is ezzel színezzük ki kedvenc rajzainkat.
Azonban milyen is volt az élet a ceruza megjelenése előtt? Az emberek hosszú évszázadokon át csak az ólomvesszőkkel tudtak hatékonyan nyomot hagyni a különböző pergameneken, valamint az első kezdetleges papírokon. Ezzel az volt a baj, hogy ezek a vesszők nyomot hagytak az emberek kezén és fogásuk sem volt túl biztos. Ahhoz, hogy ez ne legyen kényelmetlen, valamivel körül kellett venni az adott vesszőt, így hát az emberek megtették az első lépéseket a ceruza létrehozása felé. A természet ehhez első sorban az üreges nádszálakat kínálta fel, amely remek megoldásnak bizonyult akkoriban. A kilencedik században, Itáliában fejlesztették ki a nádborítású ólompálcikákat, amelyek rendkívül hamar nagy népszerűségre tettek szert, hiszen ezek voltak az első kényelmes írószerek. Ezeket úgy készítették, hogy a nádszálakat vízbe állították, majd keskeny tölcséren át forró ólommal töltötték fel a belsejüket. Az ólom a víztől hamar és egyenletesen lehűlt, így a nád sem deformálódott. Az egyetlen kényelmetlenséget csupán csak az jelentette, hogy a nád végét nehéz volt szépen megfaragni. A mai értelemben vett ceruza létrejövéséhez még sok év kellett, azonban már viszonylag hamar megtették őseink az első lépéseket. Tudjon meg többet Ön is!